Gyökerek és Szárnyak

Önismeret és kiteljesedés

10 álomtípus, amivel te is találkozhattál már

2017. augusztus 26. 10:18 - SzabóElvira

Az álmodás alighanem egyidős az emberiséggel, ugyanakkor furcsa mód a modern tudományos világkép alapján nehezen megmagyarázhatónak bizonyul, hogy mi is az álmok szerepe a lelki háztartásban. Az egyik legegyszerűbb magyarázat szerint a napi történések töltik meg az álmainkat, kusza káoszban kerülnek elő az élményeink, az érzelmileg fontos epizódok és olyan, jelentéktelennek tűnő apróságok, amelyek felett látszólag elsiklottunk, és az egésznek nincs több szerepe annál, mint hogy feldolgozzuk, ami velünk történt. De mindannyian érezzük, hogy ennél azért többről van szó, nem igaz?

C. G. Jung új szempontokat vitt az álmokról való gondolkodásba, amelyek valójában régi, sőt ősi szempontok: Jung szerint vannak olyan álmok, amelyekben kollektív tartalmak fejeződnek ki, és ahhoz hasonló képek jelennek meg, vagy ahhoz hasonló jelenetek játszódnak le, mint amilyenek a mítoszokban. Ezekben az álmokban az archetípusok nyilvánulnak meg, és fontos mérföldkőnek bizonyulnak az egyén személyiségfejlődésében. Gyökössy Endre, Jung tanainak egyik értő hazai magyarázója a Jung nálunk I. kötetben olvasható publikációjában bemutatja az álmok 10 típusát, melyek közt a hétköznapi és az emelkedett álomtartalmakat egyaránt megtaláljuk.

sleeponthetree.jpeg

1. Külső ingerek hatására bekövetkező álmok

Klasszikus példa: azt álmodjuk, hogy valaki az ajtónkon dörömböl, és amikor felébredünk, kelletlenül azt észleljük, hogy bulit tartanak a szomszédban, és átdübörög hozzánk a zene.

2. Belső, szervi ingerekre bekövetkező álmok

Gyakran betegség előjelei. Például azt álmodjuk, hogy szétizzadjuk magunkat a nyári hőségben, nincs hova menekülni a forróság elől – másnap reggelre csatakos a hálóruhánk, belázasodunk, kitör rajtunk az influenza (és persze amúgy döngetnek a mínuszok a télben).

3. Vágy-álmok

Ennek talán egyik legtipikusabb esete, amikor egy iskoláskorú gyermek azt álmodja egy nehéz témazáró dolgozat előtt, hogy valami váratlan esemény (pl. az iskola leégése miatt) határozatlan időre elhalasztják a dolgozatot. Vagy amikor pénzzavarban vagyunk, és azt álmodjuk, hogy nyertünk a lottón. Vagy konfliktusban állunk valakivel, patthelyzet alakult ki, és azt álmodjuk, hogy az illetőnek el kell utaznia a világ másik felére, vagy kilövik az űrbe (még jobb…). Stb. stb. stb.

4. Hétköznapi álmok

„…a lelkünk mélye, a tudattalan mintegy válaszol a napi eseményekre, bizonyos zárszámadást csinál, mintha megállapítaná: így áll a dolog.” Álmunkban megjelennek a mindennapok történései, életünk friss eseményei, csak – ahogy Gyökössy rávilágít – kicsit más forgatókönyv szerint. Álomban ugyanis megjelenhetnek azok a részletek is, amik felett elsiklottunk, illetve a helyzetekhez, emberekhez való tényleges viszonyulásaink. Pl. teljes intenzitással dolgozunk egy projekten, beleadunk anyait-apait, aztán egyszer csak azt álmodjuk, hogy a céges laptopunk bekrepált, és az egész addigi munkánk kuka. És másnap rájövünk, hogy addig rossz vágányon haladtunk, kezdhetjük újra, és az egész addigi munkánk tényleg kuka, még ha a laptopnak kutya baja is.

5. Helyesbítő, korrigáló álmok

Ezek az álmok azokra a dolgokra hívják fel a figyelmünket, amiket nem akarunk meglátni magunkban vagy az életünkben; hasonlóan ahhoz, ami az előző példában szerepelt, csak nem életünk aktuális helyzetei és történései kapcsán, hanem – úgy általában véve bármi kapcsán.

Pl. nappal nagyfiúnak tartjuk, vagy mutatjuk magunkat és álmunkban kicsik és rongyosak vagyunk – sorolja a példákat Gyökössy. – Meg vagyunk győződve kiváló modorunkról, álmunkban ordítozunk és csapkodunk. Nappal egy fejbiccentéssel mentünk el valaki mellett, álmunkban egész éjjel vele foglalkozunk. Vagy: az álmodón fekete szemüveg van, nem tudja levenni, mindent sötétnek lát. Így üzeni a psziché: borúlátó vagy, az életet túl sötétnek látod, hol a hited? Valaki azt álmodja: beteg a szíve. Álmában fáj is. Másnap elmegy az orvoshoz, de az teljesen egészségesnek találja. Az illető nem tudja, hogy az álom szimbólumokban beszél és így közli vele: szeretetlen vagy a környezetedhez…”

greenfrog_mirror.jpg

6. Figyelmeztető vagy életirányító álmok

Gyökössy életirányító álomnak tartja József, az ács álmát az Újszövetségben, amely arra sarkallta Józsefet, hogy a gyermek Jézust vigye Egyiptomba – ily módon megmentve attól, hogy áldozatul essen a Heródes által elrendelt mészárlásnak. Olyan álmok ezek, amelyek mintha a semmiből jönnének, vajmi kevés közük van hétköznapi életünkhöz, mégis olyan erővel szólnak hozzánk, és olyan váratlan, elevenünkbe találó dolgokat üzennek, hogy muszáj rájuk odafigyelnünk. Hogy hallgatunk-e ezekre az álmokra, az már más kérdés.

7. Új irányba terelő álmok

Ezek az álmok arra sarkallnak, hogy változtassunk jelenlegi hozzáállásunkon. Például egy introvertált ember nyüzsgő helyeken jár álmában, pályaudvarokon és piactereken kóborol – az álma arra figyelmezteti, hogy túlságosan bezárkózott, és legyen jelen jobban a külső világban.

Gyökössy azt írja, hogy a psziché minél mélyebb rétegeiből érkezik az álom, annál inkább a szimbólumok nyelvén beszél hozzánk. Például:

Különösen a titokzatos helységekről szóló álmok például pszichénk mély rétegének rejtett zugairól adnak hírt. Valaki dohos pincébe megy le és ott nagy erőfeszítéssel hatalmas köveket mozgat meg, alóluk apró »állatkák« szaladnak szét. Majd felkapaszkodik a piszkos, pókhálós pinceablakhoz, kővel kitöri az üveget és szétzúzza a keresztvasat. A pincébe beárad a napsugár, a friss levegő. Visszafordulva a pince felé szép, virágos kertet lát a helyén. Az álom figyelmeztetése: Csinálj rendet lelked mélyén. Engedd be a fényt, a világosságot! (»Az ajtó előtt állok és zörgetek.«)”

bomarzo_monster_1.jpg

8. Ismétlődő álmok

Ha valami többször visszatér álmunkban, vagy akár ugyanazt álmodjuk többször, arra fontos odafigyelnünk, mert a pszichénk hangsúlyozni kívánja számunkra. Ha például egy szülő gyakran álmodik valamelyik gyermekéről, akkor bensője arra próbálja inteni őt, hogy korrigálnia kellene valamit a gyermekkel való kapcsolatában (pl. kevésbé kényeztetnie, több szeretettel körülvennie stb.).

9. Anima-animus álmok

Ha fiatalember, vagy fiatal lány ellenkező nemű, ismeretlen arcú alakkal álmodik, akkor lénye »másik fele« jelentkezhet – az ősminta: ilyet keress, ilyen a hozzád illő párod, lényed kiegészítője. […]

Az idősebbeknél más a helyzet. Egy ötvenéves férfi álmodta: gyönyörű ligetben hevert, nem látta magát, de tudta, hogy ő nem férfi, hanem nő. Egyszer csak árnyszerű, sötét férfi alak közeledett hozzá – arcára nem emlékszik, de tudta, hogy gonosz szándéka van. Rémülten ugrott fel, már érezte a szorítását – ekkor felébredt. Mit üzent ez az álom? Azt, hogy a benne élő női lélek-pólust, az animát, veszély fenyegeti. Túlhangsúlyozott, kemény, férfias énje meg akarja semmisíteni. Szégyelli a kissé romantikus, gyengéd, érzelmes női lélek-részét. Az álom erre figyelmezteti: életed teljességéhez és egészségéhez tartozik animád is, ne irtsd ki, ne nyomd el magadban a finomabb, lágyabb érzéseket, érzelmeket, inkább éld meg bátran azokat.”

10. Nagy álmok

A nagy álmokban az archetípusok nyilvánulnak meg, és olyan képek, jelenetek peregnek le bennünk, amelyek akár egy mítoszban is játszódhatnának. Talán egy öreg, kérges arcú, erdei boszorkány, aki a farkasok barátja, teát készít számunkra ismeretlen gyógyfüvekből (Bölcs Öregasszony archetípusa); vagy álmunkban beleszeretünk egy Cupido-arcú, szőke göndör hajú sihederbe, aminek hatására régóta nem tapasztalt energia áraszt el minket (Ifjú archetípusa). Ezek a mitikus alakok túlmutatnak a psziché szimbólumokkal korrigáló-terelő szerepén (lásd 7. pont) – sokkal inkább új minőségeket, energiákat hoznak az életünkbe. Jelezhetik, hogy új életszakasz előtt állunk, és katalizálhatják az átmeneti időszak pszichés újrarendeződését. A nagy álmokat úgy is megélhetjük, mint jelentőségteljes – és jelentésteli – találkozásokat pszichénk valamely archaikus részével, amely ott szunnyad mélyen bennünk, néha felébred, és gondoskodik arról, hogy az élet nagy törvényeivel összhangban folyjanak tovább a dolgok.

Kapcsolódó cikkek:

A cikkhez felhasznált irodalom:
Gyökössy Endre (1981): Az álom. In: Deák Zs. (szerk.) (2017): Jung nálunk I. Magyar szerzők jungi analitikus írásai. Ursus Libris, Budapest, 159–171.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyokerekesszarnyak.blog.hu/api/trackback/id/tr5512780234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.