Gyökerek és Szárnyak

Önismeret és kiteljesedés

Így gazdagíthatnak igazán a nyár pillanatai

2016. június 13. 14:49 - SzabóElvira

2 tanács a jó élmények elmélyítéséhez

Hűsítő fagyi, kiadós bringázás a természetben, a tenger (beleértve a „magyar tengert” is) simogató hullámai – erre várunk egész évben, aztán huss, pár nap és elillan. Vajon mit tehetünk azért, hogy a jókedv eme pillanatai hosszú távon velünk maradjanak, és az esős, hűvös napokon is melengessenek? Két jótanács következik, útravalóul a nyaraláshoz, Jon Kabat-Zinn és Rick Hanson írásai alapján.

legs-window-car-dirt-road-51397.jpeg

1. Éljük meg a pillanat teljességét!

Ha év közben a feladatainkra koncentrálva, robotpilóta üzemmódban éljük az életünket, a nyaralás idején sem lesz majd könnyű átváltani pihenő fokozatra. Atyaég, mi fog várni az irodában, amikor visszatérek…! Ha majd kipakoltam otthon a bőröndből, fel kell hívnom Marit, és e-mailt írnom Tominak. Csak ki ne menjen a fejemből! S azt vesszük észre, hogy a nyaralás fele már el is telt, és szinte nem is voltunk jelen lélekben.

Hogy a legteljesebben megéljük az élményt, egyetlen apró dolgon kell változtatnunk: a figyelmünkön, vagyis azon, hova irányítjuk a tudatunkat. Az éber figyelem (más néven mindfulness, jelentudatosság) szemlélet lényege, hogy az itt és mostban létezünk, arra figyelünk, amit a jelen pillanat felkínál – Jon Kabat-Zinn, a mindfulness-tréning kidolgozója részletesen bemutatja, miként tehetjük ezt meg, Bárhová, mész ott vagy, valmint Az éber figyelemről – örök kezdőknek című munkáiban.

Nem a problémáinkon kattogunk, hanem kinyitjuk az érzékszerveinket, és megszemléljük az élet ezernyi részletét, a látványt, a hangokat, az illatokat. Talán az egyik pillanatban még a feladatüzemmódból érkező üzenetek vannak a fejünkben (el ne felejtsem elvégezni ezt vagy azt), de nem kell „ragaszkodnunk” ezekhez a gondolatokhoz – a következő pillanatban egészen más szeleteit vehetjük észre az életnek: az elénk táruló gyönyörű tájat, a gyümölcsös ízű fehérbort, a bográcsozáskor elbeszélt anekdotákat. Annyit kell tennünk, hogy a figyelmünket újra és újra visszavisszük a sok jóra, ami körülvesz, így az éber figyelem állapotában egyre több és több részletét ízlelhetjük meg az élménynek.

by_the_lake_2.jpeg

Előfordul, hogy az utazás nem úgy alakul, ahogy terveztük. Zárva a fő látványosság, amit meg akartunk nézni, vagy renoválás alatt áll, vagy az utazási magazinban nem látszott, hogy egymást tapossák körülötte a turisták. Ha nem ragaszkodunk az elvárásainkhoz, és útnak engedjük a csalódottságunkat, akkor megnyitjuk magunkat egy halom lehetőségnek, ami ott és akkor épp adódik – már ha észre tudjuk venni: egy jó étteremnek a sarkon; egy elvétett autópálya-lehajtó után az út menti réten rögtönzött pikniknek; egy útba eső életteli kisvárosnak, ami ugyan nem szerepel az útikönyvekben, de látványosságok helyett a helyiek mindennapjaiba kóstolhatunk bele.

2. Maradjunk tovább az élményben

Rick Hanson neurológus és terapeuta Sírjak vagy nevessek? című könyvében elgondolkodtató kérdést intéz olvasóihoz:

Ha a kedves olvasó is olyan, mint én és sokan mások, akkor rohanásban éli a mindennapjait. Ám mindeközben mikor fordult elő legutóbb, hogy megállt tíz másodpercre azért, hogy átérezze és magába fogadja azon pozitív pillanatok egyikét, amelyek még a legzsúfoltabb napokon is előfordulnak? Ha nem szánunk néhány kitüntetett másodpercet arra, hogy kiélvezzük az élményt és átadjuk magunkat neki, akkor úgy suhan át rajtunk, akár a szél a fák lombjain, azaz abban a pillanatban kellemes, de nincs maradandó értéke.”

dog-smile-woman.jpeg

Rick Hanson egyszerű igazságra világít rá, amelynek mindazonáltal messzemenő következményei vannak az emberi agyra, és ezen keresztül a kedélyállapotunkra nézve: ha nem érezzük és éljük át mélyen a pozitív pillanatokat, amelyekben részünk van, akkor nem fognak felvidítani, sem mély (emlék)nyomokat hagyni bennünk. Elhúznak előttünk, mint a kocsik a zöld lámpánál.

Hanson kifejlesztette a jó befogadásának gyakorlatát, amelynek fontos része, hogy a pozitív, örömteli élményekkel, pontosabban azokkal az érzésekkel, amik az élmények nyomán keletkeznek bennünk, hosszabb ideig együtt maradunk, nagyjából 15 másodpercig. Rég nem látott rokonainkat látogatjuk meg hétvégén? Őrizzük meg magunkba a viszontlátás örömét. Kagylót gyűjtünk a családunkkal a vízparton? Éber figyelmünk felfogja az élmény egész kakofóniáját, a családtagjaink nevetését, a kíváncsi-kereső tekinteteket, a víz érintését a bőrünkön, a kagylók színét, a héjuk tapintását, a fürdőzők csobbanását – a felhőtlen jókedvet, amit mindez kelt bennünk, ne engedjük rögtön útnak, hanem tartsuk meg az érzelmeink között. (Ajjaj, a gyerekünk felkiált, hogy megcsípte egy medúza? Micsoda pech… S miközben ellátjuk a csípést, az iménti percek íze szinte még a szánkban…)

Az elmúlt évtizedek kutatásai feltárták, hogy az agyunk plasztikus, vagyis a tapasztalatok hatására képes megváltoztatni magát, „újrahuzalozni az áramköreit”. Ha begyűjtjük a pozitív élményeket, és a jó érzéseket magunknál tartjuk („az éber tudatosságunk előterében”, ahogy Hanson írja), azzal a pozitív érzelmek áramköreit erősítjük. Ténylegesen boldogabbá válunk. S ha lecsap majd a novemberi esős idő, ahelyett hogy melankóliába süllyednénk, szó szerint megmelegedhetünk a nyári hangulatok emlékeinél, amiket jól az agyunkba véstünk: hogy milyen volt izzadni a negyven fokban, s közben tudni, hogy most aztán teljes hőfokon zajlik az élet…

seagulls_flying_over_ocean.jpg

Ki hinné, hogy ez a legjobb idő a lelki gyakorlatokhoz…

Könnyű leírni, hogy újítsuk meg újra és újra a jelen pillanatnak szentelt figyelmünket, és ne hagyjuk elsuhanni a jó élményeket, hanem tartsuk meg őket a tudatunkban… A feladatüzemmód és az automatizmusok egészen biztosan sokszor átveszik majd az irányítást. De ha a naptej mellett egy kis plusz tudatosságot és elhatározást is magunkkal viszünk a nyaralásra, akkor – pestiesen szólva – tényleg kimaxolhatjuk ezt a pár napot/hetet, és nemcsak feltöltődést jelentenek majd, hogy tovább tudjuk tekerni a mókuskereket, hanem igazi életmód-változtató tréninget. Ki hinné, hogy a nyár különösen alkalmas az ilyesmire…

Természetesen a folyamatos gyakorlás és a megfelelő, határozott, de mégis gyengéd erőfeszítés eredményeképpen a higgadtság, az éber figyelem és a lelki nyugalom magától kifejlődik és elmélyül. Forrása az az elkötelezettségünk, hogy csendben időzünk és figyelünk reagálás és ítélkezés nélkül. A felismerések és a belátások, a csend és az öröm mély élményei bizony megjelennek.” /Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy/

A cikkhez felhasznált forrásmunkák:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyokerekesszarnyak.blog.hu/api/trackback/id/tr718806148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.