Gyökerek és Szárnyak

Önismeret és kiteljesedés

A gyerekek fejlődésének bázisa: az erősségeik táplálása

2017. december 01. 12:18 - SzabóElvira

A szülők célja mindig is az volt, hogy olyan felnőtteket neveljenek a gyermekeikből, akik megtalálják a helyüket az életben, a társadalomban, és sikereket érnek el (bármit is jelentsen ez az egyre nehezebben megfogható szó). Ezért igyekeztek lenyesegetni csemetéik azon vadhajtásait, amelyek gátolhatják az előmenetelüket. Ám sajnos a lenyesegetés következtében sok gyerek nem magabiztossá és sikeressé vált, hanem – gátlásossá.

Lea Waters pszichológus, gyereknevelési szakember Fókuszban az erősségek című könyvében új megközelítést és módszert ad a szülők kezébe: az erősségközpontú nevelési stratégiát. Ennek lényege, hogy lenyesegetés helyett a gyerekek kiemelkedő adottságaira, képességeire, egyszóval: erősségeire fókuszálunk, és azokat fejlesztjük. Vagyis nem a gyengeségeken és a hiányosságokon „lovagolunk”, hanem megerősítjük azt, amiben a gyerekek jók. Így ahelyett, hogy leszegett szárnyúak és gátlásosak lennének, egészséges önbizalomra tesznek szert, és szélesre tudják tárni a szárnyaikat.

mother_boy_map.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Kötelező-e tisztelni a szülőket mindenáron… és milyen áron?

2017. november 17. 12:55 - SzabóElvira

Évezredeken keresztül, sőt talán az emberiség történelmének kezdetétől alapvető kötelességnek számított, hogy tiszteljük a szüleinket, minden körülmények között. A nyugati kultúra alapjait jelentő keresztény vallás tízparancsolatának negyedik parancsolata is külön kitér erre: „Tisztelt atyádat és anyádat.”

Alice Miller pszichoanalitikus – aki Lengyelországból származott, majd életét Svájcban élte le – szakmai munkásságának utolsó éveit arra tette fel, hogy minél szélesebb közönséghez juttassa el azzal kapcsolatos meggyőződését, hogy bizonyos körülmények között káros, ha mindenáron tisztelni és szeretni akarjuk a szüleinket. Több könyvet is írt a gyerekkori traumák hosszú távú hatásairól és a gyógyulás lehetőségeiről, melyek közül A test kiáltása c. kötet nemrég jelent meg Magyarországon is. Ebben a művében Miller a világirodalom nagyjainak életútját elemzi, többek között részleteket közöl Franz Kafka, Arthur Rimbaud, Friedrich Schiller, Virginia Woolf és Marcel Proust életrajzából, illetve levelezéséből, arra helyezve a hangsúlyt, hogy valójában milyen volt ezeknek a kiváló íróknak, költőknek a gyerekkora, és ez hogyan vezetett bizonyos problémákhoz felnőttkorukban. Miller egyszerre szolgál a szépirodalmi műveltséget szélesítő, kevéssé ismert tényekkel és mélypszichológiai összefüggéseket bemutató magyarázatokkal.

virginia_vanessa.jpeg

A neves író, Virginia Woolf (jobbra) és testvére, a festőművész Vanessa Bell (balra) szexuális bántalmazás áldozatai voltak. Miután elköltöztek az elnyomó családi környezetből, ki tudták teljesíteni a kreativitásukat. Ám Virginia soha nem szabadult a pszichés tünetektől.

Tovább
4 komment

Sokszínűségben az erő

2017. október 25. 13:43 - SzabóElvira

A Myers–Briggs-féle tipológia + link a teszthez

Az emberi súrlódások igen nagy százaléka vezethető vissza arra az alapigazságra, hogy nem vagyunk egyformák. A szótlan férj és a cserfes feleség vígjátékokban is sokszor kifigurázott párosa gyakran egy introvertált és egy extravertált ember súrlódásokkal teli kapcsolatát éli évekig (majd viszi el párterápiára). Míg az egyik ember szeret a tényekre szorítkozni, addig a másik folyton az érzéseivel jön, és azzal, hogy nem veszik ezeket figyelembe – elbeszélnek egymás mellett, mert nehezen fogadják be egymás szempontjait és világlátását.

A kis különbözőségek vérre menő veszekedésekbe torkolhatnak, és a hátterükben gyakran az húzódik meg, hogy a felek vérmérséklete és bizonyos alapvető kérdésekhez való attitűdje eltérő. A pszichológia számos típuselmélettel rukkolt elő az emberi sokszínűségek leírására. Közülük az egyik legrégibb és legidőtállóbb a Myers–Briggs-féle tipológia, amely 16 személyiségtípust különböztet meg négy tulajdonságpár mentén. Az MBTI, vagyis az erre a típuselméletre épülő Myers–Briggs-típusindikátor az egyik leggyakrabban alkalmazott személyiségmérő eszköz a munka világában, nem utolsósorban azért, mert a 16 típus jellemzésében valóban könnyedén magunkra és embertársainkra ismerhetünk (ezt én is tanúsítom), és mert könnyen használható szempontokat nyújt ahhoz, hogy megtanuljunk kommunikálni a más típusba tartozókkal, és valamelyest megértsük az ő belső világukat (is). Immár magyar nyelvű könyv is olvasható a Myers–Briggs-féle tipológiáról és a hétköznapi életben való alkalmazásáról, Mások vagyunk – együtt működünk címmel, Otto Kroeger és Janet M. Thuesen tollából, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az MBTI alkalmazása, valamint a tesztre épülő tanácsadás és tréningek terén. A kötetet laikusok és szakemberek egyaránt haszonnal forgathatják és alkalmazhatják a benne foglalt ismereteket a hétköznapi helyzetekben vagy a tréningeken.

young_people_meeting2.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Ha meg akarod őrizni az egészséged és a jólléted, segíts másoknak a szükségben

2017. október 06. 12:18 - SzabóElvira

Az evolúciós pszichológia zászlóbontásától kezdve foglalkoztatta a kutatókat, hogy miért maradt fenn az emberben a hajlandóság a proszociális és az altruista (vagyis a segítő és az önfeláldozó) viselkedésre, holott az alapján, amit az evolúciós sikerességről gondolnánk, vagyis hogy az erősebb marad fenn, és ez csak az ellenfelek eltaposása útján érhető el, mást várnánk. Ma már tudjuk, hogy az egymásnak való segítségnyújtás nemcsak lehetővé tette, hogy szorosabbá váljanak és fennmaradjanak az emberi közösségek, de az egyén számára is jótékony hatásokkal jár. Kelly McGonigal egészségpszichológus, a Stanford Egyetem kutatója olyan tudományos eredményekről számol be A stressz napos oldala c. könyvében, melyek szerint a másokról való gondoskodás és mások megsegítése növeli a rezilienciát (vagyis a rugalmas ellenállási képességet) és csökkenti a stressz káros következményeit.

company-run-2513021_1920.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Vitorlák és játszópajtások, avagy a legjobb széljárás az „Újvilág” felé

2017. szeptember 10. 21:59 - SzabóElvira

Amik a gyerekek önállóvá válásához kellenek

Egy korábbi bejegyzésben felvetettem azt a gondolatot, hogy a gyerekek veleszületett fejlődési tere egyrészt a szabad természet, másrészt a többi – lehetőleg vegyes korcsoportból származó – gyerek közössége. Amikor a gyerekek együtt bandáznak, olyan izgalmas dolgok történhetnek, amik a felnőttek jelenlétében nemigen. S miközben a kicsik komplett világokat hoznak létre a fantáziájukban (vagy a ház udvarában), felfedezőutakra indulnak a falu – vagy a játszótér – szélére, bekövetkezik még egy csoda: képessé válnak önállóan megszervezni magukat.

Herbert Renz-Polster gyerekorvos és Gerald Hüther neurológus Vissza a gyökerekhez című könyvükben részletesen írnak a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételekről, amik közt kiemelkedő helyen szerepelnek a vegyes életkorú gyerekcsoportok, amelyek folyamatait a gyerekek maguk szervezik meg, és a felnőttek legfeljebb a távolból figyelik, hogy ne történjen baleset, de nem avatkoznak bele a történésekbe.

sisters-2210314_1920.jpg

Tovább
Szólj hozzá!