Gyökerek és Szárnyak

Önismeret és kiteljesedés

Megfogni a megfoghatatlant – bevezetés az archetípusok világába

2017. április 21. 12:43 - SzabóElvira

Az egyetemes emberi tapasztalásról és a jungiánus pszichológia rejtelmeiről

C. G. Jung több volt pszichológusnál: sajátos pszichológiai rendszerének és álomelemzési módszerének köszönhetően alapvető hatást gyakorolt a művészetre és az irodalomra, sőt az emberiség kultúrtörténetére is. A jungi analízissel foglalkozó szakemberek tábora a mester halála óta is folyamatosan nő, és a világ számos országában egyesületekbe tömörülnek, miként hazánkban is (Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület). Az elmúlt hónapokban nagy feladatba vágtuk a fejszénket az Ursus Libris Kiadónál: Deák Zsolt jungi analitikus szerkesztésében Jung nálunk I. címmel megjelentettük egy kétkötetes antológia első részét, amely a hazai jungiánus szakma, illetve a jungi tanokhoz kötődő szakemberek írásaiból nyújt válogatást.

A kötet kiadásával nemcsak az a célünk, hogy a szélesebb olvasóközönséggel megismertessük a magyar jungiánusok munkásságát, hanem hogy olyan írásokat adjunk közre, amelyek átfogóan bemutatják Jung pszichológiai rendszerét, továbbá azt, hogy az őt követő analitikusgenerációk mivel egészítették ki, hogyan vitték tovább az eredeti elgondolásokat. Vagyis ha az olvasó még nem ismeri behatóan a jungi pszichológiát, e könyv segítségével minden zegzugát bejárhassa. A kötetben az archetípusok és az álomelemzés népszerű témái mellett többek között olvashatunk a szinkronicitásról, az alkímia jungi megközelítéséről, az individuációról (vagyis arról az emberi kiteljesedési folyamatról, amelyből az önmegvalósítás koncepciója is kiindult), sőt az Ödipusz-komplexus modern felfogásáról is.

E cikk keretei meghaladják annak lehetőségét, hogy minden egyes témát sorra vegyek, így az alábbiakban kiemelek közülük néhányat, elsősorban az archetípusokra fókuszálva.

yggdrasil.jpgYggdraszill – világfa a germán és a skandináv mitológiában

Tovább
Szólj hozzá!

A személyesen túli tartomány

2017. március 24. 18:58 - SzabóElvira

Betekintés a transzperszonális pszichológia elméletalkotóinak munkásságába

Sigmund Freud rájött, hogy az ember tetteit és érzéseit alapvetően befolyásolják tudattalan késztetései. Carl Rogers rájött, hogy az ember leginkább arra vágyik, hogy elfogadják és önmaga lehessen. A transzperszonális pszichológia elméletalkotói pedig felismerték, hogy az ember lelki működése szempontjából kiemelten fontos a személyes szférán túli, énjét meghaladó világ – vagyis a transz-perszonális aspektusok.

Abraham Maslow, Ken Wilber és Roberto Assagioli neve sokak számára ismerősen cseng, de nem könnyű összefoglalni, hogy mely nézeteikkel gyakoroltak alapvető hatást világ- és életszemléletünkre az ezredfordulón, amikor egyre inkább felismerjük, hogy az élet színpadán egyikünk sem központi szereplő, hanem az élet mindannyiunknál nagyobb, és összekapcsoltságban élünk egymással és a természettel. Mégis megkísérlem pár bekezdésben felvázolni ezt az alábbiakban, a Bevezetés a transzperszonális pszichológiába című válogatáskötetre támaszkodva.

ballons.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

A nők számára a szex kapcsolódás a női lét mélységeihez

2017. március 07. 16:57 - SzabóElvira

Barangolások a női szexualitás rejtelmeiben III.

Gina Ogden házasság- és szexuálterapeuta Nők, akik szeretik a szexet című könyvéről már többször írtam ezen a blogon, az olvasói mutatókat nézve nagy érdeklődéstől kísérve. Nem véletlenül: Ogden felrúgja az olyan, hagyományos kliséket, miszerint a szexi = magakelletés, a jó szex = nagy orgazmus stb. Ráadásul a női szexualitást – kiemelve a hálószobatitkok szűk közegéből – tágabb perspektívába helyezi, és rámutat, hogy a szexuális erőnek a női identitásban és a női lét mélységeinek megélésében is helye van.

A szex mint mélyről jövő, női energia

Gina Ogden szemléletmódjára alapvető hatást gyakorolt a szexuális forradalom, amelyet maga is megélt. Ez a tapasztalat inspirálta a női szexualitás mibenlétével kapcsolatos kutatásokra, majd az összegyűlt ismeret- és történethalmaz alapján a Nők, akik szeretik a szexet könyv megírására. A kötetben olyan nőkről olvashatunk, akik megtalálták az utat a saját szexualitásukhoz: a gyönyörhöz, az érzékiséghez, az eksztázishoz. Olyan nőkről, akik képesek voltak felszabadítani egy sajátos, mélyről jövő energiát, és ennek segítségével rendbe hozni a szexuális elakadásban fuldokló házasságukat, kilépni a kapcsolatfüggőség vergődéséből, az intimitás korábban ismeretlen mélységeit megtapasztalni, és így tovább. Ahhoz hasonló élményeket éltek át szex közben, amilyet ez a hölgy is: „Érintés. Könnyedség. A test muzsikája… A lényemet a világegyetemmel összekötő csodálatos energiák része.” Vagy ez a hölgy: „Az összes energiám megnyílt, és mozgásba lendült. Azt hiszem, mondhatjuk, hogy úgy éreztem magam, mint egy küszöbönálló földcsuszamlás.”

aphrodite_anadyomene_from_pompeii_cropped.jpg

Tovább
2 komment

A létezés nőies és férfias árnyalatai

2017. február 27. 15:27 - SzabóElvira

Női és férfi minőségek a wilberi filozófia és a jungi pszichológia szemszögéből

Mi a női lét esszenciája, és miben jut kifejeződésre a férfiasság? – olyan kérdések ezek, amelyek filozófusokat és pszichológusokat sarkalltak gondolkodásra, ott rejlenek sok-sok irodalmi mű mélyén, sőt még a politikában is hullámokat korbácsolhatnak (valójában már sok ezer éve), amikor az a téma kerül elő, hogy mi a dolga a férfinak és mi a dolga a nőnek a családban.

Treya Killam Wilber és férje, Ken Wilber filozófus egy sajátos felosztást vezetnek be a két nem eltérő minőségeinek leírására. Közösen írt, Áldás és állhatatosság című könyvükben – amely Treya mélyről jövő emberi átalakulásának állít emléket, amelyet súlyos rákdiagnózisát követően vitt végbe – kifejtik, hogy a maszkulinitáshoz hagyományosan a cselekvést társítják, míg a femininitáshoz a létezést kapcsolják.

„A cselekvés értékét a teremtés adja meg: elkészíteni valamit, elérni valamit. Ez a minőség gyakorta agresszív, versengő és hierarchikus természetű, jövőorientált, szabályoktól és ítéletektől függ. Összefoglalva, a cselekvés megpróbálja »jobbá« változtatni a jelent. A létezés értékei viszont annak az értékei, hogy átöleljük a jelent, az embert önmagáért fogadjuk el, nem pedig azért, amit képes megtenni; értékei a kapcsolat, a befogadás, az elfogadás, az együttérzés és a törődés értékei.”

cary-grant-rosalind-russell-ralph-bellamy-actor-53370.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Te megtaláltad már a daimónodat?

2017. február 13. 13:16 - SzabóElvira

Életfeladatunk és személyes küldetésünk

A „daimón” kifejezés eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, és az évezredek során átesett néhány jelentésmódosuláson. Eredetileg valamiféle kisebb istenséget, isteni erőt jelentett, amely lehetett rossz szándékú, de jó szándékú, nagy tettre inspiráló is. A daimón, mint ártó szellem, továbbél a démon szóban. A daimón, mint inspiráló, ihlető erő tapasztalata szintén tovább él – csak már másként nevezzük a modern korban.

A daimón kifejezéssel Treya Killam Wilber naplójában találkoztam először, amit Treya férje, Ken Wilber, a neves amerikai filozófus adott ki az asszony halála után. Treyánál harmincas évei derekán súlyos melldaganatot diagnosztizáltak; ezt követően új alapokra helyezte életét, és mély lelki átalakuláson ment át – a pszichológia ezt nevezi poszttraumás növekedésnek. Mindehhez öt év adatott neki, és ebbe az öt évbe belefért az is, hogy Treya a különböző kezelési módszerek felkutatása és kipróbálása mellett a daimónját is megtalálja. Ennek a rögös, embert próbáló belső útnak állít emléket az Áldás és állhatatosság című könyv, amely naplóit és tartalmazza.

forest_light.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!