Gyökerek és Szárnyak

Önismeret és kiteljesedés

A legnagyobb csapda, amibe tönkremehet a párkapcsolatunk – de hogyan kerüljük el?

2018. április 09. 12:02 - SzabóElvira

Ha párkapcsolatokról van szó, sokan úgy érzik, hogy újra és újra ugyanabba az egyirányú utcába hajtanak be, amiről ráadásul rövidesen kiderül, hogy zsákutca. A pszichoanalitikusok által ismétlési kényszernek nevezett jelenség valami furcsa erőként munkálkodik az életükben, és hiába tűnik minden egyes új szerelem „az igazinak”, idővel mindig ugyanazt kapják a párjuktól, még ha másik ember viszi is ezt a szerepet.

Karin Wagenaar holland pszichoterapeuta Hogyan legyek boldog veled? című könyvében közérthető stílusban leírja, hogy a párkapcsolatokban megnyilvánuló ismétlési dinamika nem a sors delejező szeszélyében rejlik, hanem bennünk – a múltunkban, a személyes történetünkben. Ami igen szerencse, mert mégiscsak a saját magunkból eredő dolgokat tudjuk a leginkább befolyásolni… A gyerekkori és a felnőttkori kötődés pszichológiai vizsgálatai feltárták, hogy kísértetiesen hasonlít egymáshoz, ahogyan kicsi korunkban kapcsolódtunk a szüleinkhez, és ahogyan érettebb korunkban kapcsolódunk a párunkhoz.

couple_bouquet.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

A mélyebb jelentés gyermekünk érzelmei mögött

2018. március 06. 15:03 - SzabóElvira

Érzelemszabályozás 3 lépésben

Míg száz évvel ezelőtt az érzelmek elnyomni való megnyilvánulásokat, a racionális gondolkodás ellenségeit jelentették, addig az elmúlt évtizedek terápiás tapasztalatai és tudományos kutatásai során már sokkal pontosabb képet tudunk alkotni arról, hogy mire szolgálnak és miért hasznosak az érzelmek, mind gyerek-, mind felnőttkorban. Egyre nagyobb teret hódít az a szemlélet, miszerint fontos odafigyelnünk az érzelmekre, mert üzenetük van számunkra. S nemcsak a saját, hanem gyermekünk érzelmeire is.

E megközelítés mellett teszi le a voksát lényegében az összes pszichoterapeuta, gyermek-pszichoterapeuta. Közülük is kiemelkedik Isabelle Filliozat, aki nemcsak terapeutakánt járult hozzá reziliens és a megfelelő érzelemszabályozást elsajátító generációk felneveléséhez, de számos népszerű gyereknevelési könyv szerzője is hazájában, Franciaországban. Könyveit több nyelvre lefordították, és a közelmúltban Magyarországon is megjelent egyik nagy sikerű műve, a Gyermekünk érzelmeinek sűrűjében. A könyv segítségével az olvasó a gyakran nehezen érthető gyermeki érzelmek nyomába eredhet, megtanulhatja a megfelelő kérdésfeltevéssel felfejteni mélyebb jelentésüket, és kiválasztani az adott helyzetben legmegfelelőbb reakciót – mindeközben rugalmas, érett gondnolkodású és a saját érzelmeiket kezelni képes felnőtteket nevelni a gyerekeiből. Filliozat végigmegy a különböző nevelési helyzeteken a testvér születésétől kezdve az iskolai kihívásokon át a szülőktől való időszakos elválásokig, és gyakorlati ötletekkel szolgál ezekhez a felnövés során óhatatlanul bekövetkező kisebb-nagyobb próbatételekhez.

boy-child-sad-alone-158305.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Szimbólumok – a pszichénket megmozgató belső képek

2018. január 18. 17:26 - SzabóElvira

Néhány hónappal ezelőtt írtam egy nagy érdeklődésre számot tartó cikket az archetípusokról és a magyar jungiánus szerzők írásait egybegyűjtő Jung nálunk I. könyvről. Immár eljött az ideje, hogy tovább gombolyítsam (vagy bonyolítsam) ezt a témát, különösen azért, mert megjelent az első kötet hagyományait folytató Jung nálunk II. könyv is.

A kétkötetes szöveggyűjtemény második része az elsőhöz hasonló sokszínűséggel mutatja be a jungiánus pszichológia további számos árnyalatát, például azt, hogy: milyen döntő szerepet játszott C. G. Jung a már-már misztikus skizofrénia kórkép – legalább részleges – megértésében; melyek az individuáció lépcsőfokai a férfiaknál, és melyek a nőknél; hogyan provokálhat pánikrohamot az árnyékszemélyiségünk; és milyen kapcsolatban állt Jung a keleti bölcselettel. Ám a kötet túllép a jungi kereteken, pontosabban életművön, és bepillantást nyújt olyan irányzatokba, amelyek merítettek a jungi lélektanból: így a művészetpszichológiába, a transzperszonális pszichológiába vagy épp a perinatális pszichológiába. Továbbá egy érdekes, elgondolkodtató, magunkba tekintésre inspiráló írást olvashatunk a kötet szerkesztőjétől, Deák Zsolt jungi analitikustól a magyar nemzeti komplexusokról.

Fentebb említett cikkemben az archetípusokat, más néven ősképeket az emberiség ősi tapasztalataiként határoztam meg, olyan, nagy energiájú képekként, amelyek az emberi életút során megélt alaphelyzeteket, alapvető viszonyulásokat jelenítik meg. Említettem példakánt Hérát, a feleség ellentmondásos archetípusát, Dionüszoszt, aki az átszellemült, ihletett alkotást és a féktelen őrültséget egyaránt képviseli, valamint Ödipusz konfliktusának, az ödipális alaphelyzetnek új, jungiánus értelmezését. Ám ez csak a történet egyik fele, mert az archetípusok szimbólumokban fejeződnek ki. Éppen ezért jelen cikkemben a szimbólumokat fogom megvizsgálni.

tree_mooshine_1.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

A gyerekek fejlődésének bázisa: az erősségeik táplálása

2017. december 01. 12:18 - SzabóElvira

A szülők célja mindig is az volt, hogy olyan felnőtteket neveljenek a gyermekeikből, akik megtalálják a helyüket az életben, a társadalomban, és sikereket érnek el (bármit is jelentsen ez az egyre nehezebben megfogható szó). Ezért igyekeztek lenyesegetni csemetéik azon vadhajtásait, amelyek gátolhatják az előmenetelüket. Ám sajnos a lenyesegetés következtében sok gyerek nem magabiztossá és sikeressé vált, hanem – gátlásossá.

Lea Waters pszichológus, gyereknevelési szakember Fókuszban az erősségek című könyvében új megközelítést és módszert ad a szülők kezébe: az erősségközpontú nevelési stratégiát. Ennek lényege, hogy lenyesegetés helyett a gyerekek kiemelkedő adottságaira, képességeire, egyszóval: erősségeire fókuszálunk, és azokat fejlesztjük. Vagyis nem a gyengeségeken és a hiányosságokon „lovagolunk”, hanem megerősítjük azt, amiben a gyerekek jók. Így ahelyett, hogy leszegett szárnyúak és gátlásosak lennének, egészséges önbizalomra tesznek szert, és szélesre tudják tárni a szárnyaikat.

mother_boy_map.jpeg

Tovább
Szólj hozzá!

Kötelező-e tisztelni a szülőket mindenáron… és milyen áron?

2017. november 17. 12:55 - SzabóElvira

Évezredeken keresztül, sőt talán az emberiség történelmének kezdetétől alapvető kötelességnek számított, hogy tiszteljük a szüleinket, minden körülmények között. A nyugati kultúra alapjait jelentő keresztény vallás tízparancsolatának negyedik parancsolata is külön kitér erre: „Tisztelt atyádat és anyádat.”

Alice Miller pszichoanalitikus – aki Lengyelországból származott, majd életét Svájcban élte le – szakmai munkásságának utolsó éveit arra tette fel, hogy minél szélesebb közönséghez juttassa el azzal kapcsolatos meggyőződését, hogy bizonyos körülmények között káros, ha mindenáron tisztelni és szeretni akarjuk a szüleinket. Több könyvet is írt a gyerekkori traumák hosszú távú hatásairól és a gyógyulás lehetőségeiről, melyek közül A test kiáltása c. kötet nemrég jelent meg Magyarországon is. Ebben a művében Miller a világirodalom nagyjainak életútját elemzi, többek között részleteket közöl Franz Kafka, Arthur Rimbaud, Friedrich Schiller, Virginia Woolf és Marcel Proust életrajzából, illetve levelezéséből, arra helyezve a hangsúlyt, hogy valójában milyen volt ezeknek a kiváló íróknak, költőknek a gyerekkora, és ez hogyan vezetett bizonyos problémákhoz felnőttkorukban. Miller egyszerre szolgál a szépirodalmi műveltséget szélesítő, kevéssé ismert tényekkel és mélypszichológiai összefüggéseket bemutató magyarázatokkal.

virginia_vanessa.jpeg

A neves író, Virginia Woolf (jobbra) és testvére, a festőművész Vanessa Bell (balra) szexuális bántalmazás áldozatai voltak. Miután elköltöztek az elnyomó családi környezetből, ki tudták teljesíteni a kreativitásukat. Ám Virginia soha nem szabadult a pszichés tünetektől.

Tovább
4 komment